Napjaink embere számára a Szlovák Köztársaság tökéletes nemzetállam benyomását kelti. Ma már szinte hihetetlen, hogy az ország területe ezer éven át a magyar állam szerves része, annak „felföldje”, „felvidéke” volt. A magyar etnikai terület összezsugorodott, „nemzetiségileg vegyes területté” vált, az egykori német és rutén népesség pedig jelentéktelen szórvánnyá csökevényesedett. Ha csupán mutatókban vetjük össze a száz év előtti és a mai állapotokat, akkor is feltűnhet a változások rendkívüli, természetellenes mértéke. A történész feladata, hogy kiderítse, mi történt velünk, és ami történt, annak mi áll a hátterében. A szerző Felvidék-sorozatának második része (az első Felvidék 1914–1920 címmel jelent meg 2010-ben) új kutatásokon alapul, jelen kötet az elszakított északi országrészben élő magyarság helyzetét vizsgálja a kényszerű realitássá váló Csehszlovák Köztársaság első tíz évében.