"Ám ha elfogadjuk ezt az elemzést, mely szerint - elsősorban a szuverenitás és a történelmi fejlődés kérdésében - az ellenforradalmárok nem a modernitással szembeni, hanem azon belüli alternatívákat fogalmaztak meg, még hansúlyosabbá válik a kérdés: mivel magyarázható az a harcos elutasítás, amely épp a modernség nevében kívánta-kívánja kirekeszteni őket a politikai diskurzusból? S tovább menve: elegendő magyarázattal szolgál-e a mégoly harcos elutasítás arra a tényre, hogy az ellenforradalmár mára csakugyan a politikai gondolkodás perifériájára szorult, vagy vannak olyan, inherens jellemzői is, amelyek hozzájárultak saját marginalizálódásához? A harmadik, legnyugtalanítóbb kérdés pedig arra vonatkozhat, hogy jogos-e a múlt idő használata: valóban letűnt korszakról beszélünk-e, vagy léteznek olyan vonásai az ellenforradalmi gondolkodásnak, amelyek minden hiányossága ellenére, periférikus voltának dacára, vagy éppen ennek köszönhetően relevánsak maradnak a modernitás jelenlegi és jövőb