Vámbéry Resid efendi-ként dervisruhában járta végig Perzsia, Afganisztán és Közép-Ázsia számos térségét (Tebriz-Teherán-Kungráde-Khiva-Buhara-Szamarkand- Karsi-Herat-Meshed-Teherán). Érdemes megemlíteni, hogy az álruhára nem azért volt szükség, mert Vámbéry „frengi”, azaz európai volt – hiszen számos európai utazó járt már őelőtte is azon a vidéken –, hanem azért, mert az európai hatalmak – elsősorban Oroszország és Anglia – folyamatosan beavatkoztak, hol fegyveresen, hol csak anyagi támogatással, kém- és lázítótevékenységgel a térség kisebb-nagyobb fegyveres konfliktusaiba. Ezért fajulhatott odáig a helyzet, hogy a helyiek minden európait potenciális kémnek tekintettek, s az elfogott európai örülhetett, ha jókora summáért a családja kiválthatta.Utazásainak tapasztalataiból többek között Londonban és Párizsban is számos előadást tartott, s a számos nyelven írt tanulmányai révén európai hírű tudóssá vált. 1865-ben kinevezték a Pesti Egyetem tanítójává, de csak 1870-ben lett a keleti nye