Mit gondol egy kisgyerek, ha a közeli hozzátartozójameghal? Megosszuk-e vele tudásunkat, vagy kíméljük megattól az érzelmi megrázkódtatástól, amely a közlésnyomán éri? Miért nem jó eltitkolni a gyerek előtt,hogy nem vérszerinti gyermeke az őt örökbefogadószülőnek? Hogyan beszéljük meg vele, hogy házasságunkmegromlott és az egyik szülő elköltözik a közösotthonból? Mit jelent a gyerek számára, ha testvéreszületik? Mit gondolhat, mit érezhet ilyenkor?Hogyan kezelheti a szülő és nevelő az olyan nehézkérdéseket, mint a gyerekkori szexualitás? Mit tegyen,ha gyereke más, mint a többi? Akkor vagyunk-e jószülők, ha szükségleteit azonnal és feltétel nélkülteljesítjük, vagy ha korlátozzuk, hogy könnyebbentudjon beilleszkedni a társadalomkövetelményrendszerébe? Hol van az engedékenység és aszigor közötti határ?Könyvünkben nem szeretnénk konkrét tanácsot adni.Minden gyerek és minden szülő más és más. Ugyanakkor apszichológus szobájában, a játékterápia során agyerekek sok mindent elárulnak érzéseikb