Az Árpád-kori egyházszervezet egyiklegnagyobb problémája a kalocsaiegyházmegye létrejötte, jogállása ésszékhelyének kiválasztása, majd akettős székhely kialakulása. A szerző nézete szerint a kalocsai egyházmegyenem 1003-ban, hanem az episzkopális egyházszervezet 1009-eskibővítésének keretében jött létre és megalakulásának kezdetétől fogvaérseki ranggal rendelkezett. Koszta László két évtizednyi kutatómunkaeredményeit összefoglalva teljesen új, a korábbi nézetektől alapjaiban eltérőeredményre jutott a kalocsai egyházmegye korai történetét illetően.Kalocsát 1009-ben ugyan eredendően érsekségként alapították meg, de többmint másfél évszázadig nem rendelkezett önálló érseki tartománnyal, ígysaját suffraganeus püspökökkel sem. Kalocsa valójában csak titulárisérsekség volt, főpapja nem gyakorolt tényleges érseki joghatóságot. Azegységes magyar egyháztartományt az 1161 őszén megkötött konkordátumkeretében osztották fel, és ekkor kapott Kalocsa is önálló érseki provinciát.Koszta László (1962)