A magyar származású George Mikes nevezte először Magyarországot a „marslakók földjének”. Önironikus megjegyzésével arra utalt, hogy a magyarok a világ összes többi népétől különböznek. Mekkora is ez a különbség, s milyen mélyre nyúlik? Miért álldogálnak a buszon elszántan a magyarok, miközben le is ülhetnének? Miért írják fordított sorrendben a nevüket? Miért ütemes tapssal fejezik ki tetszésüket, ami Nyugaton szinte sértésnek számít? Miért szeretnek annyit szónokolni? S miért emlékeznek még ma is oly keserűen Trianonra? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket vet fel ez a könyv. Nem neveti ki a magyarokat – ha nevet, nem rajtuk, hanem velük együtt nevet. Nem is tudományos elemzést tart a kezében az olvasó, noha a jelen könyv módszeresen – és szeretetteljesen – igyekszik megérteni a magyar kultúrát.Elgondolkodtató, önvizsgálatra és vitára ingerlő könyv, tükör, amelybe minden magyar olvasónak érdemes belenéznie.Dr. Colin Swatridge nyugalmazott tanár, az angliai Open University oktatója. 1998