A vidéki ízekről, a falusi konyháról kinek-kinek más jut az eszébe: van, akinek az egyes ünnepi alkalmak -- eljegyzés, menyegző, keresztelő, húsvét, karácsony stb. kapcsán rendezett nagy lakomák, közös családi étkezések, netán halotti torok; gazdag húslevessel, sült- és főtt húsokkal, töltött káposztával, lucskos káposztával, túrós, káposztás, meggyes, almás rétessel. Másoknak a jó falusi disznótoros lakomák hurkával, kolbásszal, tepertővel, pecsenyével; és megint másoknak a szalonnás, hagymás, kolbászos és csukló vastagságú kenyeres parasztreggelik; egyeseknek meg a nehéz, zsíros ételek, a csípős paprikás gulyás, pörkölt és halleves, netán az unalmas, szürke ételek hagymával, krumplival, a hústalan kásák stb. A táplálkozással, ételkészítéssel és étkezési szokásokkal -- tehát a gasztronómiával -- foglalkozónak pedig mindez egyszerre.