„Az éppen öt évtizeddel ezelőtt megkezdődött és hatalmas visszhangot kiváltott II. Vatikáni Zsinatról sokan és sokféleképpen írtak, nyilatkoztak. Abban mindenki egyetért, hogy nem dogmatikai, hanem pasztorális zsinat volt, amelynek irányelvei, döntései jó előre meghatározzák az Egyház útját. Ezen az úton immár megtettünk egy fél évszázadot, sok tanulsággal, zsákutcák bejárásával, ‘öngólokkal’, sikerekkel és sikertelenségekkel, ugyanakkor hatalmas előrelépésekkel, ízletes gyümölcsökkel… E kötet egy ezekből a lépésekből, talán a lelkipásztori zsinat gyümölcseiből: a liturgia, az erkölcsiség, a zene, a nyelv, a lelkiségi mozgalmak, az igehirdetés és a lelkigondozás területein a mi sajátságos magyar tapasztalatainkkal.” (Pákozdi István, a kötet szerkesztője)