A 14. század végétől több tételes felsorolás is készült azokról az egyházakról, amelyek nem a helyi püspök, hanem az esztergomi érsek, illetőleg közvetlenül az Apostoli Szék joghatósága alá tartoztak. A kötet választ keres azon kérdésekre, hogy: miért éppen az esztergomi érsek gyakorolt különleges joghatóságot a legtöbb intézmény felett, hogyan alakult ki e helyzet az érsekség és az egyes intézmények történetében, mi kapcsolta őket össze, beszélhetünk-e kiváltságos intézménycsoportról? A könyv első része a kiváltságos helyzetű királyi egyházak intézménycsoportjának megjelenését tárgyalja. A második nagyobb tartalmi egység részletesen bemutatja az érintett intézmények egyházjogi helyzetének középkori fejlődését, feltárja e folyamatban szerepet játszó tényezőket. A kötetet egy „katalógus” zárja, amely valamennyi tárgyalt intézményről rövid történeti áttekintést nyújt, majd pedig az egyházjogi fejlődés egyedi motívumait mutatja be. A Magyarországon hiánypótlónak számító munka eredményeine