Az őskeresztyénség hitének dinamikája az élet dinamikájában gyökerezett. A szerző bemutatja azt, ami az első keresztyének legbelsőbb mozgatórugója volt. Ezzel két célt kíván elérni: megvizsgálja az őskeresztyének életét és feltárja teológiai meggyőződésüket, áttekintve a szemiotikai, pszichológiai és történeti összefüggéseket. Ily módon a korai egyház hite, kultusza és ethosza vallástörténeti kategóriák segítségével válik megismerhetővé. Másodszor a könyv bemutatja, hogyan fejlődött ki a keresztyénség a zsidóságból, és hogyan teremtette meg autonóm jelképvilágát, amelynek páratlan közösségformáló ereje volt és az akkori ismert világ egész történetét átformálta. Ezzel az újszerű megközelítési móddal Gerd Theißen meghaladja az Újszövetség teológiájáról folyó egyházon belüli diskurzust, és az őskeresztyének életét és gondolkodásmódját azok számára is hozzáférhetővé teszi, akik a keresztyén világfelfogástól távol állnak.