Igen elfeledett témát igyekszik újra a bölcsészettudomány érdeklődésébe ajánlani Mester Béla és Perec László szerkesztésében megjelent kötet. A Magyar filozófia eseményeit kiváló történetiséggel ábrázoló cikkgyűjteményben megismerhetjük a honi filozófiai intézményrendszer kialakulásának fejezeteit és annak máig ható jellegzetességeit. Betekintést kaphatunk a német idealizmus 19. századi hazai recepciójába és az ehhez kapcsolódó Erdélyben kialakult paradigmára, amely a felvilágosodásban a német mintából kiindulva, a kereszténység újabb kibontakozásának lehetőségét látta. A szerkesztők figyelme nem kerülte el az `alkotó filozófia` feltárását sem, amelyet nem kisebb nevek jegyeznek mint, Böhm Károly vagy Alexander Bernát . Különös zárása a cikksorozatnak a magyar tudományos élet egyik fő jellegetességének az elszigeteltségnek mint sorshelyzetnek az ábrázolása, Bibó és Horváth életútjának bemutatásával, akik életművükben a nyíltság hasznává formálták ezt a kizárólag hátrányként kezelhető n