„Emmanuel Lévinas lassan, de egy hajthatatlan és egyszerű igényhez hajlítva kimozdította annak a fenomenológiának vagy ontológiának a tengelyét, röppályáját vagy egyenesen rendjét, amelyet ő vezetett be 1930-tól kezdve. És azt hiszem, ami ebből lett, azoknak a hathatós, egyszeri, ritka provokációknak az egyike, amelyek a történelem folyamán, több mint kétezer év óta, letörölhetetlenül megjelölték annak terét és korpuszát, ami többé vagy kevésbé, de minden esetben más, mint egyszerű dialógus a zsidó gondolkodás és másai, a görög eredetű filozófiák között.” Jacques Derrida