Nagy vágyam volt mindig kinézni egy másik ember szemén. Belebújni a bőrébe s látni a szemével, hallani a fülével, szagolni az orrával... érezni az érzéseit, gondolni a gondolatait, félni a félelmeit... és sorolhatnám még százféle titkát mindannak, amit egy másik ember rejtélyes világa jelent. Mit jelentene nem én-nek, hanem ő-nek lenni? Mit jelentene megszületni, kisbabának - méghozzá lánybabának lenni? Ézsiás Erzsébet Babanaplója ezt a titkot kínálja. Ha létezik női írás, ez a mű az.