„Ejnye, mi ez a Cséry-telep itt?” – még manapság is hallani, hogy így morgolódiknémelyik pesti háziasszony, ha szemét vagy rendetlenség kerül a szeme elé.Ha visszakérdezünk, ugyan, mi az a Cséry-telep, és egyáltalán, ki a csuda aza Cséry, arra már nemigen emlékszik senki. Umbrai Laura monográfiájában fényderül erre is, amellett, hogy bátran felvállalja a budapesti hulladékügy technikatörténeti,gazdaságtörténeti, városigazgatási és társadalompolitikai vetületeinekfeltárását a 19. század közepétől egészen a második világháború végéig.Kezdetben, a kolera rendszeres visszatérésének időszakában a városvezetéscsupán közegészségügyi és köztisztasági szabályzatokat és stratégiát alakított ki.A főváros ugrásszerű fejlődésével azonban a szemétkérdés mind neuralgikusabbproblémává vált, ami átfogó intézkedések megtételét sürgette. Az infrastruktúrafejlesztése és a köztisztaság biztosítása ekkor vált az urbanizáció elengedhetetlenfeltételévé. A szemléletváltás szervesen illeszkedett a nyugat-európa