Az 1940-es években hazánk sem tudta elkerülni a sorsát, emberek százezreit sodorta magával a gyilkos acélvihar. A Don folyó mentén kétszázezer magyar honvéd vette fel a küzdelmet az akkorra már ereje teljében lévő Vörös Hadsereggel.Ezzel a regénnyel mindazok előtt kívánok tisztelegni, akik katonai esküjükhöz híven vállalták és elszenvedték az egyenlőtlen küzdelmet, a hadifogságot, a kegyetlen fagyot, a halált. Az életükért, becsületükért, egymásért harcoltak és haltak meg. A regény főhőse, Rudolf Zoltán magyar királyi főhadnagy és elesett bajtársainak sorsa legyen mindnyájunk számára megannyi felkiáltójel, miként az ősi kopjafák!(A szerző)