„Benjamin születése eleinte szenzációt keltett Baltimore-ban. De aztán kitört a polgárháború, s ez egészen másra terelte a város lakosainak figyelmét. Néhányan közülük, akik mindig és mindenkor tisztelték és becsülték Buttonékat, és eszük ágában sem volt megsérteni őket, sokat törték a fejüket, hogy mit is mondjanak, ami nem sértő, és végül találtak egy frappáns megoldást. Kijelentették, hogy a gyerek a nagypapára hasonlít, aminek mindenképpen volt alapja, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a hetven éves öregek szellemileg már távolról sem olyan frissek, mint azelőtt. Mr. és Mrs. Button ennek nem igazán örült, Benjamin nagyapja pedig határozottan sértve érezte magát.Ami pedig Benjamint illeti, úgy ő elfogadta az életet olyannak, amilyen. Egyszer még néhány kisfiút is elhoztak a szüleik, hogy játszanak Benjaminnal, s ő, becsületére legyen mondva, valahogy kibírta estig, hogy érdeklődést mutatva játsszon búgócsigákkal és golyókkal – ráadásul még az is sikerült neki, hogy egészen vél