Az Alaptörvény számos új kérdésre hívja fel a figyelmet. A hagyományos alkotmányjogi fogalmak a XXI. században tartalmi változásokon mennek keresztül, a korábban általánosan igaznak vélt doktrínák újragondolása szükséges. Az egyesülő Európában a nemzeti szuverenitás kifejezés mellett egyre jobban előtérbe kerül a tagállamok alkotmányos identitása, amelynek tartalmi elemeiről ma még nehéz kiforrott álláspontot kialakítani. Az Európai Unió ezzel szemben a nemzeti identitás kereteit kutatja joggyakorlatában. Magyarország Alaptörvénye egyedi hangvétele miatt az „európai közjogi laboratóriumok” vizsgálatának tárgya lett. Hazai és európai fórumok szólaltak meg a magyar Alaptörvény kapcsán, szakértői vélemények foglalkoztak az alkotmányozással. Az eltérő álláspontok arra hívják fel a figyelmet, hogy párhuzamos igazságok léteznek, a politika és az alkotmány iránt érdeklődők új dilemmákkal találják szemben magukat. A jelen könyv az alkotmányozással kapcsolatos főbb vitapontokat kívánja sine ira