A könyvben egy nagykanizsai család, egészen pontosan egy kis-lány és nagynénje sorsának szomorú és fájdalmas szakasza elevenedik meg, melyet a történelem írt hazánk 1944. márciusi német megszállá-sát követően. Ausch Klára Auschwitzból hazafelé tartva, 1945 máju-sában kezdte papírra vetni élményeit. A naplót itthon fejezte be és elrejtette a fiók mélyére. Valójában nem is szabályos naplóról van szó, hanem rendkívül alapos és életszerű feljegyzésekről. A családi örök-ségből most előkerültek a megsárgult füzetlapok, melyek egy fiatal lány lelkivilágát tükrözik. Az ő érzékeny és tiszta lelkében másként rögzültek a dolgok. Le kellett írnia az átélt borzalmakat, hogy legalább így enyhítse fájdalmát.A könyvben családi fényképek teszik teljessé a múltidézést. A megrázó olvasmány különösen aktuális a holokauszt 60. évfordulóján.