A fiatal költő, műfordító első prózakötetével jelentkezik, melyben az európai és a magyar humanizmus, valamint az antikvitás bonyolult kapcsolatrendszerét kutatja. A műértelmezés esélyeit, a költői önreprezentációk modelljeit kutatva számos európai nagyság, kivált Antonio Bacadelli munkásságában egy olyan sajátos beszédmód megképződéséről ad számot, melynek aktív részese volt a magyar Janus Pannonius is. Az olvasási stratégiák múltbeli és jelenkori szerepéről, illetve az énformálás alakzatairól elmélkedve számos kortárs magyar irodalmi párhuzam is felmerül.