Hogyan és miért alakulnak ki olyan emlékek, melyek aztán nem eresztenek? Olyan emlékek ezek, amelyek a múltat nem múltként, hanem örökké tartó és változatlan jelenként tárják elénk. Ezek az emlékek egyszerre dominálják a fantáziát és az emlékezetet, strukturálják a tudatot és a tudattalant. Az embert szubjektivitásának börtönébe zárják, miközben a traumatikus történelmi események könnyen társadalmi szintre is léphetnek.Ez a könyv ezt a tapasztalatot több tudományterületet egyesítve: fenomenológiai, pszichológiai és pszichoanalitikus síkon kutatja. A szerző a tudattalan, az idő, az emlékezet és a fantázia fogalmainak összehasonlító pszichológiai és fenomenológiai elemzésével megteremti azokat a találkozási pontokat, ahol a két tudományterület fogalmai kiegészítik egymást és reflektálnak egymásra.