Miért ra­gasz­kod­nak hoz­zánk? És mi miért ne­vez­zük őket a leg­jobb ba­rá­ta­ink­nak? Ho­gyan ta­nul­nak? Mi­lyen té­nye­zők ala­kít­ják sze­mé­lyi­sé­gü­ket? Tény­leg a far­kas­tól szár­maz­nak? Igaz-e, hogy tud­nak szá­mol­ni?A kutya az egyet­len olyan ál­lat­faj, amely latin ne­vé­ben meg­kap­ta a fa­mi­li­a­ris, azaz a ’csa­lád­hoz tar­to­zó’ jel­zőt. Mégis tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok hi­á­nyá­ban eddig gyak­ran csak ál­ta­lá­nos­sá­gok­kal és sok­szor éppen tév­hi­tek­kel ta­lál­koz­ha­tott a gya­nút­lan ol­va­só.Az utób­bi évek­ben sok szak­ér­tő sok­fé­le meg­kö­ze­lí­tés­ből írt a ku­tyák­ról. A leg­több ef­fé­le könyv célja az volt, hogy a szer­ző egyé­ni né­ző­pont­já­ból ma­gya­ráz­za meg a ku­tyák vi­sel­ke­dé­sét. Sza­kít­va a ha­gyo­mánnyal, jelen kötet tu­do­má­nyos ér­te­lem­ben, ku­ta­tá­si ada­tok­kal alá­tá­maszt­va fog­lal­ja össze mind­azon is­me­re­te­ket, amit ma a ku­tyák evo­lú­ci­ó­já­ról, vi­sel­ke­dé­sé­ről és gon­dol­ko­dá­sá­ról tud­ha­tunk.Ti­zen­hat év