Kötetünkben Bibó Istvánnak a magyarországi német lakosság kitelepítése ellen papírra vetett hivatalos iratait, a párizsi békeszerződés és a demokrácia viszonyával kapcsolatos fejtegetéseit, a 15. századi magyar és kelet-európai történelmi útelágazásokról írt gondolatmeneteit és egy 1949-ben ártatlanul halálra ítélt ember kivégzésének megakadályozására irányuló próbálkozás-sorozatának megrendítő dokumentumait adjuk közre. A különböző témájú, műfajú, idejű és kontextusú írásokat a legitimitás és a politikai kultúra, a közmeggyőződésre, a közelfogadottságra támaszkodó politikai vezetés és annak magatartási és értékelési mintái kialakításának igénye kapcsolja össze. Azok az erőfeszítések, amelyek célja a társadalom hierarchikus tagolódásának a felszámolása, a hatalom humanizálása. Annak a fejlődésnek az elősegítése és követelménye, amely a személyes uralomtól a személytelen szolgáltatás, a zsarnokságtól a kölcsönös szolgáltatások társadalma irányába mutat, továbbá a „teljes társadalmi fels