Ki nem vágyott gyerekkorában arra, hogy régészként letűnt kultúrákat fedezzen fel távoli országokban, idegen kontinenseken? És van-e gondolkodó felnőtt, aki ne tette volna fel a kérdést: miért maradt fenn, ami fennmaradt, miként hagyományozódott ránk az emberi tudás, és miként hatottak egymásra úgy kultúrák, hogy máig befolyásolják életünket? Sorozatunk címe is - `A befejezetlen múlt` - utal arra, hogy: olyan szellemű tankönyveket szeretnénk átnyújtani tanárnak és diáknak, amelyek felénk tartó nyitott folyamatnak, jelenünk előtörténetének látják a múltat. Köteteink nemcsak a NAT-ban foglalt tudásminimumot kínálják, de keresik a választ a `hogyan éltek elődeink` történelmi kérdésre is. Átfogó képet adnak a civilizációk születéséről, elterjedéséről, pusztulásáról, - de céljuk az is, hogy elgondolkodtassanak arról: honnan tudjuk, amit tudunk és mi az, amit nem tudunk. A történelmi emlékek, források értékelését, magyarázatát, értelmezését tudományos viták is kísérik: a múlt azért is befeje